Megbízható adatok vannak arról, hogy mikor épült a reformátusok temploma. Egy írásbeli dokumentum ezt 1714-re teszi. A református magyarok iskolát is fenntartottak. 1732-ből tudjuk, hogy a tanító fizetését megállapodás szerint kapta. 1761-ben a reformátusok tanítója a 40 éves Molnár András volt. A felnőtt reformátusok 130-an, gyerekek 93-an voltak.
1816-ban 18 fiúnak és 11 lánynak kellett volna iskolába járnia, de a lelkész szomorúan írta a parókia történetét rögzítő jegyzőkönyvbe: "A gyerekek közül nyáron azok nem járnak iskolába, kiknek otthon hasznukat veszik, télen azok, kiknek nincs ruhájuk."

A magyar lakosság csökkenése, főleg az egykék elterjedése következtében a református iskolába járó gyerekek száma folyamatosan csökkent.

A Babarcon letelepedett németek katolikusok voltak. Kezdetben a versendi plébánia fíliája volt a babarci, 1754-től azonban átköltözött a plébánia is. Ekkor épült a plébániaház. A mai katolikus templom 1807-ben épült. A katolikusoknak természetesen külön iskolájuk volt, amit 1754-ben Weidler János vezetett.

Az 1761. évi feljegyzésekből kiderül, hogy a katolikus tanítványok száma 116 volt. A református iskolába sem kevesen, 93-an jártak.

Az oktatás a katolikus iskolában természetesen német nyelven folyt, a tanító alig tudott magyarul. Nem lehetett könnyű a 86 gyereket úgy tanítani, hogy az osztályban - padok hiányában - a gyerekek a földön ültek. A tanítás nagyon kevés tankönyvből folyt, de ezek megfeleltek a célnak. A következőket használták: ABC-s könyv, Olvasókönyv és Evangélium. Ezeket a könyveket a szülőknek kellett megvásárolniuk.

1878-ban felmérték Baranya tanügyi állapotát. Ennek babarci adatai a következők: mindennap iskolába járók száma 18, vasárnapi iskolába járóké 12. Ekkor Babarc lakosai között 1094 német és 190 magyar élt. A plébános Eberling Mátyás, a református lelkész Rácz Márk volt. A katolikus iskolát Klein Ádám 48 éves tanító, a reformátust a 69 éves Bárdos István tanító vezette.

A katolikus német iskola jobban el volt látva felszerelésekkel: fekete tábla, olvasó tábla, 3 db. térkép, földgömb, természetrajzi ábrák, számológép. A református iskola mindössze fekete táblával és olvasótáblával rendelkezett. Tornahely, tornafelszerelés egyik iskolában sem volt. A két iskola közötti különbség leginkább a tanítói fizetésekben mutatkozott meg. Míg a katolikus tanító 624 Forint fizetést kapott, addig a református tanító 30 Forintot. Ez a különbség idővel még tovább növekedett. 1922-ben a katolikus iskolában már három tanteremben, 6 osztálycsoportban, magyar és német nyelven, 2 tanítóval és 1 tanítónővel folyt a tanítás.

1956-ban került az iskolába két fiatal tanító, akik színházi darabokat adtak elő a gyerekekkel (pl. Móricz Zsigmond "Légy jó mindhalálig" című regényét). Működött még bábszakkör, sportkör (labdarúgó- és sakkmeccseket szerveztek). Megalakult az Ifjúsági Fúvószenekar, a Német Nemzetiségi Tánccsoport, melyek a falu fiatalságát összefogták - nemzetiségre való tekintet nélkül - a közös tanulásra és szórakozásra.

Az általános iskola 8 osztállyal működött 2003-ig, az akkori átszervezést követően az alsó tagozat 4 osztályában folyik tanítás. A 60-as években a sok gyerek miatt két párhuzamos évfolyam is volt. Az épületek elavultak, több helyen voltak az osztálytermek. Ez a gond később az új épületszárny megépítésével megoldódott. Működik egy nagy és tágas napközi konyha ebédlővel, ahol a gyerekek meleg ebédet kaphatnak. Az iskola igazgatója majdnem negyed századig Hock János. Az 1990 évi rendszerváltás után az igazgató személye megváltozott, az iskola létszáma nagyon lecsökkent, részben az alacsony gyereklétszám, részben a szabad iskolaválasztás következtében máshova járó gyermekek miatt. A községben óvoda is működik ahol az apróságokat készítik fel az óvónők az iskola elvárásaira.